A Vasas Kubala Akadémia weboldala cookie-kat („sütiket”) használ.

Ezen fájlok információkat szolgáltatnak a felhasználó oldallátogatási szokásairól és hozzájárulnak egyes szolgáltatások teljes körű működéséhez. Amennyiben a sütik (cookie-k) elhelyezéséhez Ön nem járul hozzá, letilthatja saját böngészője beállításaiban, vagy a Nem járulok hozzá gomb megnyomásával. A Hozzájárulok gombra kattintva Ön hozzájárul a cookie-k használatához. Az adatvédemmel kapcsolatos dokumentumokat itt találja: Adatvédelem

Nem járulok hozzá Hozzájárulok

VKLA A vertikális C. Ronaldo és a horizontális Barca

Szemléletváltás. Ezzel a címszóval szervezett konferenciát a Vasas Kubala Akadémia. Az elméleti és gyakorlati részt is magában foglaló rendezvényen egy holland és egy angol szakember mutatott be egy futballfilozófiát, amely a játékosok kreativitására, annak fejlesztésére épít, és vallja, hogy minden labdarúgót másképp kell megközelíteni, másképp lehet fejleszteni – s hogy a játékosokhoz való egyéni kulcs megtalálása az edzői munka egyik fő feladata. Gyakorlati példákon keresztül megtudhattuk, mitől horizontális a Barcelona, miért nevezhetjük Crisitano Ronaldót vertikális típusnak, de arról is szó esett, miért nem találta meg a közös hangot a Chelsea-nél José Mourinho és Eden Hazard. Az egyik előadás-vezető, Jan Reurings a holland futball jelenlegi válságának okaira is kitért a Nemzeti Sport Online-nak adott interjúban, a Kubala Akadémia ügyvezetője, Szekeres Tamás pedig a saját filozófiájuk mellett a magyar közegről beszélt, párhuzamba állítva azt az elhangzott előadások témáival. Az elhangzottak sokban összecsengenek a Nemzeti Sport Online által idén év elején indított Szemléletváltás sorozat céljaival. Ezért is fogadtuk el a meghívót. A konferencián a több mint harminc éve a holland szövetség alkalmazásában, jelenleg az edzőképzés instruktoraként dolgozó Jan Reurings és tanítványa, Ryan Smart tartottak előadásokat többek között tehetséggondozás, edzői szerepek, genetikai adottságok, labdarúgó-játékostípusok témakörökben. A délelőtti előadásokat délután gyakorlati bemutató követte, a külföldi szakemberek edzés közben is bemutatták mindazt, amit képviselnek. A konferencián a Kubala Akadémia – mint regionális központ – meghívására a hozzá tartozó alközpontok képviselői vettek részt, mintegy félszázan, köztük volt válogatott labdarúgók is, például Bükszegi Zoltán vagy Czvitkovics Péter.

Az első előadáson Jan Reurings a saját filozófiáját mutatta be, illetve azokat az alapvetéseket, melyek ideális esetben szerinte egy futballedzőt meghatározhatnak. Így a saját szerep megtalálását a világban; a tanulás lehetőségének örökös fenntartását; az előítéletektől mentes, harmonikus környezet kialakítását, amelyben mindenki önmagát tudja adni, és amelyben könnyen lehet nyílt, őszinte kapcsolatokat teremteni; a világ megismerését, nyitottságot más országok, futballkultúrák felé.
Reurings szerint az edzőknek szükségük van egy egységes filozófiára, amellyel közelítenek a másik ember, a játékosok felé, fontos ugyanakkor, hogy az elmét és a testet nem lehet egymástól elválasztani, ahogy a fizikai és a mentális felkészítést sem lehet teljesen elkülöníteni, összhangban kell lenniük.
A holland szakember többször is hangsúlyozta, hogy a gyerekek ötévesen a legkreatívabbak, később, a különböző elvárások, társadalmi szabályok miatt ez a kreativitás fokozatosan csökken. Ugyanígy van ez a futballban is. Amikor a gyerekek először találkoznak a labdával, általában önfeledten kergetik. Később viszont a szabályok, a pálya mérete, a szülők elvárásai, az edző utasításai mind keretek közé zárják az ifjú labdarúgókat, akik vágynak a dicséretre, ezért alkalmazkodnak, követik a szabályokat, az utasításokat, ezzel elnyomják a kreativitásukat.
Reurings szerint ezért egy edző számára annak kell lennie a fő kérdésnek, hogyan támogathatja leginkább a gyerekek kreativitását (erre a kérdésre érkezett az előadáson ülők soraiból az a pesszimista válasz, hogy „Magyarországon jelenleg ezt senki sem tudja"). Alapelve – ami tulajdonképpen megegyezik a „klasszikus" holland futballfelfogással – arra épül, hogy felszabadítsák a futballistákat a kötöttségek alól.
Ez az utánpótlásban azzal az eszközzel oldható meg, hogy kisebb pályán, kevesebb játékossal, kevesebb szabállyal futballoznak a gyerekek. Így például kivehető a lesszabály, de Reurings szerint akár még a kézzel érintés tiltása is elhagyható a legkisebb korosztályoknál. Úgy véli, a jó edző tudja, hogyan egyszerűsítsen, mivel tudja a leginkább szolgálni a játékosok fejlődését, kreativitásuk kibontakoztatását, azt, hogy önálló döntéseket hozzanak a pályán.

Hangsúlyozta, az utánpótlás-nevelés egy folyamat, amelynek a végeredménye a nagypályás futball, a maga szabályaival. Az egyik első lépés azonban a futballoktatás terén, hogy elváljon a mozgás a tudatos cselekvéstől. Kezdetben a legkisebb gyerekek csak futnak a labda után, A labda a főnök, a labda irányítja a játékost (erről beszélt a napokban a Nemzeti Sportnak adott interjújában Gera Zoltán is a futballal most ismerkedő, óvodás fia kapcsán), de a labdarúgás ott kezdődik, amikor a cselekvéseiknek célja is lesz (gólt kell rúgni), és a cél érdekében a gyerekek megtanulják irányítani a cselekedeteiket. Ha ez megvan, akkor ezzel együtt megtanulják koordinálni a mozgásukat is. A gyerekek kezdetben a pillanatnak élnek, egy-egy gólnak, cselnek, később pedig megértik, hogy a fő cél az, hogy eggyel több gólt rúgjanak, mint az ellenfél – ez a fejlődés folyamata.
Reurings és a holland iskola – éppen ettől távolodott el a közelmúltban a holland labdarúgás (lásd keretes interjúnkat) – azt vallja, az oktatás nem azt jelenti, hogy elmondunk valamit, aztán számon kérjük (ez a szemlélet sokaknak ismerős lehet a magyar közoktatásból). Az oktatás szerintük nem utasításokat, hanem ötleteket ad, amely ötleteken keresztül aztán a nebulók, jelen esetben labdarúgó-palánták megtapasztalhatják a lehetőségeiket. Egyúttal döntési szabadságot is kapnak, mert az edző ebben a felfogásban nem várja el, hogy a játékos az ő elképzelése szerint cselekedjen. Ha a futballistának jobb ötlete támad, mint edzőjének, akkor felcserélheti azokat, gondolkodó futballistákat nevelnek.
Ennek a folyamatnak nagyon fontos eleme, amit a Kubala Akadémia is a zászlajára tűzött, hogy minden futballistát, minden gyereket más-más kulcs nyit, mindenki külön egyéniség, és az edzőknek alkalmazkodniuk kell az adott játékos fejlődési szintjéhez – ettől lesz igazán nehéz az edzők feladata. Reurings az előadásában kifejtette, a győzni akarást nem lehet senkinek elmagyarázni, annak belülről kell fakadnia a környezet hatására. Ugyanígy gyorsaságra, a jobb döntésekre sem lehet senkit rákényszeríteni, attól még egyetlen labdarúgó sem lett gyorsabb, hogy az edzője a vonal mellől azt ordította, „fuss, fuss". Ha el tudjuk magyarázni a játékosoknak, meg tudjuk értetni velük, miért kell egy adott területet befutniuk, megjátszaniuk, akkor a futballista fel fogja ismerni a játékszituációt és magától fog a megfelelő területre futni.
Ebben a felfogásban a jó futballista az, aki a legjobb döntéshozó, mert a jó döntések tesznek valakit még jobbá, vagyis a játékosok a saját cselekedeteikkel fejlesztik magukat. Ezzel együtt tanulni a hibákból lehet, ezért nem szabad félni a hibától (a magyar labdarúgásban éppen azt tartják sokan nagy problémának, hogy már az ifjúságiak is tartanak a hibától, ezért nem mernek kockázatot vállalni). Az edzőnek azt kell felismernie, hogyan tudja hozzásegíteni a labdarúgót a jó döntésekhez. Ehhez azonban először a futballistát magát kell a lehető legjobban megismernie, tudnia kell, hogy mire képes, mi motiválja, mivel lehet kimozdítani őt a komfortzónájából a saját fejlődése érdekében úgy, hogy közben kreatív maradjon. Az edzőknek minden játékoshoz máshogy, más megközelítésből kell közelíteniük, ezen képességüket kell fejleszteniük, hogy segíteni tudjanak nekik. Az edzők a játékosok segítői.
A konferencia elméleti részének záró szakaszát az angol Ryan Smart vezette, aki a kognitív idegtudományi módszerek szakembere, ő a saját kutatásaira alapozva kidolgozott egy rendszert a futballistatípusok elkülönítésére. Az a terület, amivel ő foglalkozik, tulajdonképpen a gyakorlati megvalósulása annak, amiről Reurings beszélt: a futballisták egyéniségként való megközelítése, az ahhoz történő alkalmazkodás és a labdarúgók tulajdonságainak ismeretében a kreativitásuk támogatása, annak segítése, hogy a lehető legtöbbet ki tudják hozni magukból.
Smart először is arról beszélt, hogy minden labdarúgónak van egy védjegye (ő „football signature”-nek nevezte), ami alapján ő felismerhető. Azok a képek, amik először beugranak róla az őt ismerők számára (legyen ez egy sajátos testtartás, mozgásforma, de lehetnek ezek  cselek, lövések).

Általánosságban pedig a megfigyelései alapján két nagy csoportra osztja a játékosokat. A pályán statisztikailag is kimutathatóan a legtöbbször függőleges irányú mozgásokat végző, a legtöbbet a két kapu között mozgó, egy irányba, célirányosan gondolkodó, vertikális típusokat, amilyen Cristiano Ronaldo, Eden Hazard, Gareth Bale, Zlatan Ibrahimovic vagy éppen korábban Raúl volt, míg csapatszinten ide sorolhatjuk a Real Madridot. A másik típus pedig a legtöbbet vízszintesen, illetve keresztbe, az oldalvonalak között mozgó, a gólokat területek kialakításával szerző horizontális típus, amilyen a Lionel Messi, Andrés Iniesta, Xavi hármas és amilyen a Barcelona.
És Smart szerint ugyanilyen különbségtételt lehet tenni a védekező játékosok között is, hiszen vannak a labdát, illetve a labdát vezető ellenfelet direktben támadó védők (ők a vertikális típusúak) és vannak az olyan típusúak, akik a területek, a passzsávok lezárásával próbálják hibára késztetni az ellenfelet, a passzok lefülelésével, megelőző szerelésekkel jutnak labdához (ők a horizontális típusú védekező játékosok, amilyen például Nagy Ádám).
Smart kifejtette, hogy a kimondottan horizontális típusba tartozó csapatok kevésbé boldogulnak, ha bekerül hozzájuk egy vertikális típusú játékos, itt példaként Ibrahimovicot hozta fel a barcelonai időszakából. Ettől függetlenül persze a gyakorlatban még lehetnek működő kevert típusok, mert ha az edző tisztában van azzal, hogy melyik játékosa melyik típusba tartozik, mi az erőssége, akkor fel tudja úgy építeni a taktikát, hogy mindegyik típus érvényesülni tudjon, de ehhez az edzőnek kell alkalmazkodnia a játékoshoz.
Ugyanakkor az előadáson feltettük a kérdést Smartnak, hogy például véleménye szerint a vertikálisnak mondott Cristiano Ronaldóval hogyan tudna működni a horizontális Barcelona, illetve a portugál tudna-e ugyanolyan eredményesen futballozni a Barcában, mint azt a Realban teszi. Az angol szakember azt felelte, a Barcelona nem biztos, hogy ugyanúgy működne Cristiano Ronaldóval, mint nélküle, mert nem tudná ugyanúgy felépíteni az akcióit, mint most teszi. Ami pedig Ronaldót illeti, világklasszisról beszélünk, meg tudná oldani a feladatait, de valószínűleg nem ugyanolyan szinten, nem ugyanolyan hatékonysággal, ahogy azt a Real Madridban láthatjuk tőle, mert a Barcában játszva függőleges irányba nem lenne annyi szabad területe, mint azt a „királyi gárdában” megszokhatta.

A kérdést persze fordítva, Messire vonatkozóan is feltettük, már csak azért is, mert neki voltak olyan szólógóljai a pályafutása során, melyeket kimondottan vertikális irányú mozgással szerzett.
Messi kicsit valóban kivételnek számít, ezért is egyedülálló, de ha részleteibe menve figyeljük a játékát, akkor láthatjuk, hogy sokszor visszalép, akár a saját térfelére is, hogy labdát kapjon, és labda nélkül is sokat mozog befelé, vízszintes irányba, ugyanakkor nem jellemző rá, hogy mondjuk hatvan métert sprinteljen (akár labda nélkül is) a kapu irányába. Persze az ő esetében azért vannak kivételek, és képes a vertikális mozgásra is" – érkezett Smart válasza.

És ez akár arra az elmúlt tíz évben sokat boncolgatott kérdésre is válasz lehet, hogy Messi miért nem képes sokszor ugyanarra a játékra a válogatottban, mint a Barcelonában. Bár ezt a kérdéskört Smart nem fejtette ki, de az elmondottak alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy míg a Barcelona tisztán horizontális futballt játszik, addig az argentin válogatottban a két stílus keveredik (elég csak Gonzalo Higuaínra vagy Sergio Agüeróra gondolni, akik Messitől eltérően vertikális felfogásban futballoznak), és az aktuális szövetségi kapitányok nem mindig képesek úgy felépíteni a csapat játékát, hogy a két eltérő felfogás ne ölje ki egymást, illetve az egyik ne nyomja el a másikat.
Smart ugyanakkor hangsúlyozta, a labdarúgást nem csak az határozza meg, hogy valaki a vertikális vagy horizontális típusba tartozik-e, és a gyerekek képzését sem lehet csak erre építeni, ez csak egy háttértudás, amivel ha tisztában van egy edző, könnyebben tud segíteni a futballistáinak abban, hogy a legtöbbet kihozzák magukból, illetve abban is fejlődjenek, ami a gyengéjük.
Például ha egy edző csak annyit mond a védőjének, hogy vedd el a labdát a csatártól, az kevés. Viszont ha az edző felismeri, hogy a védője mondjuk a horizontális típusba tartozik, akkor tud neki tanácsot adni abban, hogy a vertikális mozgásokban hogyan tud fejlődni. Amennyiben horizontális típusú játékost kényszerítünk arra, hogy egy vertikális típusú játékosra jellemző megoldást alkalmazzon rendszeresen, akkor blokkoljuk a horizontális játékos kiteljesedését és a teljesítménye vissza fog esni. Példaként Gary Cahillt hozta fel a Chelsea-nél, akinek a védekező mozgását szerették volna megváltoztatni, de a genetikai adottságait nem vették figyelembe és ez nagyon meglátszott Cahill teljesítményén is.

A másik nagyon fontos téma a játékosok belső motivációjának megtalálása, melyet ha felismernek az edzők, nagy segítséget jelent a játékoshoz való viszonyulásban.
Ennek feltűnő ellenpéldája ugyanakkor, szintén a Chelsea-ből José Mourinho és Eden Hazard esete. Smart szerint a portugál mester a rá jellemző agresszív győzni akarással, a „ki, ha nem én” típusú hozzáállásával presszionálni akarta Hazard-t, hogy elérje Messi és Ronaldo szintjét, hogy akár a világ legjobbjává is válhasson. Viszont amikor Hazard-t egyszer megkérdezték, hogy miért van a Chelsea-nél, azt válaszolta, azért, mert megnyerő számára a közeg, szeretne a szurkolóknak örömet szerezni és jól érezni magát. Vagyis az ő belső motivációja nem egyezett Mourinhóéval, aki mindenben a legjobb akart lenni, és ezt várta volna el a játékosaitól is.
Holott Smart és Reurings, illetve az általuk képviselt iskola szerint az edzőknek el kell fogadniuk, hogy az emberek nem egyformák. A labdarúgók belső motivációi is eltérőek lehetnek, és az edző akkor tudja igazán segíteni a futballista fejlődését, ha ismeri és megérti a belső motivációját. Ezen elmélet szerint Hazard számára már maga az is egy motivációs lehetőség, ha a játékos harmóniában van a környezetével, stabil, jó kapcsolatot ápol a körülötte lévőkkel.

Smart szerint Hazard esetében Mourinho hatására ez veszhetett el idővel, ezért nem volt képes sokszor jó teljesítményre, aminek hatására az önbizalmából is veszített, egy önbizalom-hiányos játékos pedig hajlamosabb a sérülésre. Talán ezért bajlódhatott a 2015–2016-os szezonban a korábbiakhoz képest jóval több sérüléssel a belga szélső.   
Zárásként még arról beszélt Smart, hogy külön-külön, részletekbe menően megfigyelve a futballistákat meg lehet állapítani, hogy ki, mikor, melyik irányba szokta elindítani a mozgását, hogyan működik az agya, ez alapján mi a gyengéje, mi az erőssége. Hazard például sem a pályán, sem az életben nem szeret hátranézni, elemezni, azon elmélkedni, hogy mi, miért történt. Ellenben nagyon szeret improvizálni. Arjen Robbenről pedig megtudtuk, már a testtartásából következik, hogy mindig balra indul (függetlenül attól, hogy melyik szélen játszik), mert álló helyzetben a súlypontját is úgy helyezi, hogy a bal válla legyen elöl, és a váll helyzete határozza meg a mozgást, illetve Smart megfigyelései szerint a holland szélső az információkat is elsősorban balról gyűjti be, így működik az ő agya, míg másé másként, és ehhez kell alkalmazkodniuk az edzőknek.
Azt nehéz megmondani, hogy az elméleti előadásokon elhangzottak, a magyar oktatási rendszerrel, és talán kicsit az általános hazai életfelfogással is szembemenő, nem tekintélyelvű, hanem befogadóközpontú, kognitív megközelítési módok mennyire vertek gyökeret a hallgatóságban, a hazai utánpótlásedzőkben. Mindenesetre valódi szemléletváltás, a komfortzónánkból való kilépés, valódi fejlődés csak új ismeretek elsajátításával, megfelelő hasznosításával jöhet létre, s ebben úttörő szerepet játszhatnak az olyan előadások, előadássorozatok, amilyet most a Kubala Akadémia kezdeményezett.  Az elmélyülést pedig segíthette, hogy az előadások után a gyakorlatban, konkrét edzéshelyzetekben is igyekezett bemutatni a két külföldi szakember azt a futballfilozófiát, amit délelőtt ismertettek.

nemzetisport.hu

2017.12.05. 14:00

Vissza

  •   M GY D V P
    1 BÉKÉSCSABA 1912 ELŐRE 20 17 2 1 53
    2 ESMTK 20 15 3 2 48
    3 KÖRÖSLADÁNYI MSK 20 12 5 3 41
    4 HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI FC 20 9 8 3 35
    5 BKV ELŐRE 20 10 3 7 33
    6 SZOLNOKI MÁV FC 20 8 6 6 30
    7 MONOR SE 20 9 2 9 29
    8 METON-FC DABAS SE 20 8 5 7 29
    9 VASAS FC II. 20 6 7 7 25
    10 MARTFŰI LSE 20 7 3 10 24
    11 PÉNZÜGYŐR SE 20 6 4 10 22
    12 BUDAPEST HONVÉD-MFA II. 20 6 4 10 22
    13 FÜZESGYARMATI SK 20 5 2 13 17
    14 KECSKEMÉTI TE 1911 II. 20 3 6 11 15
    15 SZEGED-CSANÁD GROSICS AK. II. 20 3 5 12 14
    16 CEGLÉDI VSE 20 2 3 15 9
  •   M GY D V P
    1 PUSKÁS AKADÉMIA FC 13 12 1 0 37
    2 VASAS KUBALA AKADÉMIA 14 9 1 4 28
    3 FERENCVÁROSI TC 14 8 1 5 25
    4 VÁRDA LABDARÚGÓ AKADÉMIA 14 8 1 5 25
    5 DVTK 14 8 1 5 25
    6 ETO FC Győr 13 8 0 5 24
    7 DVSC 14 8 0 6 24
    8 ILLÉS AKADÉMIA-HALADÁS 14 5 1 8 16
    9 III.KER TVE 14 3 2 9 11
    10 ÚJPEST FC 14 3 1 10 10
    11 TARPA SC 12 2 3 7 9
    12 PAKSI FUTBALL CLUB KFT. 14 2 0 12 6
                 
                 
                 
                 
  •   M GY D V P
    1 PUSKÁS AKADÉMIA FC 14 9 2 3 29
    2 DVSC 13 9 2 2 29
    3 MTK BUDAPEST 14 8 1 5 25
    4 HONVÉD MFA 12 7 4 1 25
    5 VASAS KUBALA AKADÉMIA 14 6 4 4 22
    6 ETO FC Győr 14 6 2 6 20
    7 VÁRDA LABDARÚGÓ AKADÉMIA 14 5 4 5 19
    8 FERENCVÁROSI TC 13 4 6 3 18
    9 PAKSI FUTBALL CLUB KFT. 14 4 6 4 18
    10 UTE 14 3 1 10 10
    11 DVTK 14 2 2 10 8
    12 NYÍREGYHÁZA SPARTACUS FC 14 1 2 11 5
                 
                 
                 
                 
  •   M GY D V P
    1 HONVÉD MFA 13 10 2 1 32
    2 VASAS KUBALA AKADÉMIA 12 7 2 3 23
    3 DVSC 13 6 2 5 20
    4 ILLÉS AKADÉMIA-HALADÁS 13 6 2 5 20
    5 FERENCVÁROSI TC 13 5 4 4 19
    6 PUSKÁS AKADÉMIA FC 13 6 0 7 18
    7 MTK BUDAPEST 13 6 0 7 18
    8 DVTK 13 5 3 5 18
    9 VÁRDA LABDARÚGÓ AKADÉMIA 12 5 1 6 16
    10 ETO FC Győr 13 4 4 5 16
    11 FEHÉRVÁR FC 13 4 3 6 15
    12 UTE 13 1 1 11 4
                 
                 
                 
                 
  •   M GY D V P
    1 DVSC 13 9 3 1 30
    2 HONVÉD MFA 13 8 3 2 27
    3 VÁRDA LABDARÚGÓ AKADÉMIA 13 7 2 4 23
    4 VASAS KUBALA AKADÉMIA 13 6 4 3 22
    5 MTK BUDAPEST 13 5 5 3 20
    6 ETO FC Győr 13 5 3 5 18
    7 FERENCVÁROSI TC 13 4 6 3 18
    8 PUSKÁS AKADÉMIA FC 13 5 2 6 17
    9 ZTE FC 13 5 2 6 17
    10 ILLÉS AKADÉMIA-HALADÁS 13 4 1 8 13
    11 DVTK 13 2 2 9 8
    12 SZEGED-CSANÁD GROSICS A. 13 1 1 11 4
                 
                 
                 
                 
  •   M GY D V P
    1 MTK BUDAPEST 17 12 1 4 37
    2 PUSKÁS AKADÉMIA FC 16 11 1 4 34
    3 FERENCVÁROSI TC 17 7 5 5 26
    4 DVTK 16 7 3 6 24
    5 HONVÉD MFA 16 7 3 6 24
    6 ILLÉS AKADÉMIA-HALADÁS 16 6 4 6 22
    7 ETO FC Győr 17 7 0 10 21
    8 VASAS KUBALA AKADÉMIA 17 6 0 11 18
    9 DVSC 16 5 0 11 15
    10 VÁRDA LABDARÚGÓ AKADÉMIA 16 4 3 9 15
                 
                 
                 
                 
                 
                 
  •   M GY D V P
    1 PMFC 13 12 1 0 37
    2 PÁPAI ELC 14 12 0 2 36
    3 KIZOTTI CSEPEL TC 13 10 1 2 31
    4 VASAS KUBALA AKADÉMIA 13 10 0 3 30
    5 ZTE FC 14 7 2 5 23
    6 AIRNERGY FC 14 7 1 6 22
    7 FC AJKA 14 5 1 8 16
    8 FC NAGYKANIZSA 13 4 3 6 15
    9 PVSK 14 3 2 9 11
    10 PAKSI SE 14 3 1 10 10
    11 KELEN SC 12 1 0 11 3
    12 DUNAÚJVÁROS PASE (törölve) 0 0 0 0 0
    13 KRISTON SE-MARTONVÁSÁR 12 0 0 12 0
                 
                 
                 
  •   M GY D V P
    1 VASAS KUBALA AKADÉMIA 10 8 0 2 24
    2 NYÍREGYHÁZA SPARTACUS FC 9 8 0 1 24
    3 EGER LABDARÚGÓ SPORT KFT. 10 8 0 2 24
    4 DVSC-DEAC 10 7 0 3 21
    5 UTE 10 4 1 5 13
    6 VÁRDA SPORT EGYESÜLET 10 4 1 5 13
    7 FC HATVAN 10 3 2 5 11
    8 BVSC-ZUGLÓ 10 3 0 7 9
    9 KOLORCITY KAZINCBARCIKA SC 9 2 0 7 6
    10 MEZŐKÖVESD ZSÓRY FC 10 0 0 10 0
                 
                 
                 
                 
                 
                 
  •   M GY D V P
    1 UTE 12 12 0 0 36
    2 VASAS AKADÉMIA KFT. 11 10 0 1 30
    3 KELEN SC 11 9 0 2 27
    4 SIÓFOKI BÁNYÁSZ SE 12 6 0 6 18
    5 KAPOSVÁRI RÁKÓCZI BFLA 11 6 0 5 18
    6 FOOTBALL CLUB NAGYKANIZSA 10 5 0 5 15
    7 PAKSI SE 12 4 1 7 13
    8 SZEKSZÁRDI UFC 11 4 1 6 13
    9 HR-RENT KOZÁRMISLENY 11 2 0 9 6
    10 DUNAÚJVÁROS PASE 11 2 0 9 6
    11 SZENTLŐRINC-SELLYE (törölve) 0 0 0 0 0
    12 PÉCSI VASUTAS SK 10 0 0 10 0
                 
                 
                 
                 
  •   M GY D V P
    1 VASAS KUBALA AKADÉMIA 10 9 1 0 28
    2 MTK BUDAPEST 10 9 0 1 27
    3 ASTRA HFC-ÜLLŐ II. 10 8 1 1 25
    4 GYULAI AMAZONOK 10 5 0 5 15
    5 MERCEDES KLC 10 5 0 5 15
    6 SZOLNOKI MÁV UFC 10 5 0 5 15
    7 SOROKSÁR SPORT CLUB 10 4 0 6 12
    8 BUDAPEST HONVÉD 10 3 0 7 9
    9 ÚJPEST FC 10 1 0 9 3
    10 BVSC-ZUGLÓ 10 0 0 10 0
                 
                 
                 
                 
                 
                 

VASAS KUBALA AKADÉMIA TV

COVID19-tájékoztatás
Fiú toborzó
Leány toborzó

Vasas Kubala Akadémia (Vasas Akadémia Kft.)

H-1139 Budapest, Fáy utca 58.

Telefon: +3620/378-48-80

E-mail: info@vkla.hu