VFCII Harmati Tamás: Le a kalappal minden játékos előtt

Tavaly nyáron állt össze a Vasas FC II. játékoskerete és stábja, így egy újdonsült alakulatként vágtak neki az NB III. Keleti csoportjának. Csapatunk mindvégig helytállva végül a tabella 14. helyén végzett, bebiztosítva ezzel a jövő évi harmadosztályú indulás jogát. Együttesünk vezetőedzőjét, Harmati Tamást elsőként arról kérdeztük, hogy az idény elején tervezetteket mennyiben sikerült megvalósítani.

- Kétféle fontos célkitűzésünk volt az szezon kezdése előtt. Az egyik, hogy a fiatal játékosaink minél több tapasztalattal tudjanak gazdagodni a felnőtt futballból, ezzel biztosítva számukra az utánpótlásból a felnőtt labdarúgó közegbe való átmenetet. A másik célkitűzés a csapat eredményességére vonatkozott, melyben minimum követelményként fogalmaztuk meg a bennmaradást. A szükséges pontszámot elértük, így ezzel elégedettek lehetünk, de ha egy kicsivel jobban ki tudjuk használni a kapu előtti játékhelyzeteket, akkor mindezt már jóval a bajnokság vége előtt bebiztosíthattuk volna.

Plusz tízes gólkülönbség, a harmadik legtöbb rúgott gól: kiemelkedően eredményesek voltunk a kapu előtt, főleg ha a tabellán szomszédos rivális csapatokat vizsgáljuk, akik jóval elmaradtak ezektől a mutatóktól.

- Az utánpótláshoz képest a felnőtt labdarúgásban az a legnagyobb különbség, hogy nem elég jól játszani mezőnyben, a kapu előtt kell nagyon hatékonynak lenni – támadásban és védekezésben egyaránt. Rengeteg pontrúgásból, kapu előtti szituációkból, második labdákból tudták bevenni a kapunkat. Nagyon sok párharc, test-test elleni ütközet van a kapuk közelében és ezekben még nem tudtunk kellően hatékonyak lenni. Ami a támadó részt illeti: harmadik helyen végeztünk a tabellán a gólok számában, de ha a helyzeteket nézzük, akkor valószínűleg ennél is közelebb vagyunk az éllovashoz. Rengeteg gólhelyzetet alakítottunk ki, amire nagyon büszkék is lehetünk, mert ez azt jelenti, hogy mezőnyben jól dolgoztunk. Kevés kellett volna ahhoz, hogy jóval több találatot szerezzünk, ehhez viszont higgadtabban, nyugodtabban kell játszani.

A csapat összetétele speciálisan alakult, hiszen a Vasas FC II-ben gyakran kapott lehetőséget egy-egy NB I-ből visszajátszó játékos, ami mellett viszont a keret nagyobb részét a még jelenleg is utánpótláskorú – U19-es bajnokságban párhuzamosan versenyző – fiatalok alkották, kiegészülve a még fiatalabb korosztályok kiemelkedő tehetségeivel, de a felnőttek közül a kölcsönből visszatérő játékosok is lehetőséget kaptak. A szakmai stáb számára ez összetett feladatot jelentett, hiszen egy ennyire sokszínű, a karrierjük más és más pontján álló játékosok közös munkáját összehangolni komoly szakmai munkát igényel.

- Ez egy nagyon nagy feladat volt. Volt olyan találkozó, amikor négy csapatból állt össze a keretünk. Voltak visszajátszók az NB I-ből, mellettük a dorogi kooperációból érkezők, valamint a második csapat kerettagjai és még az U19-es alakulatból is feljátszottak a fiatalok. Nagy kihívás volt, de a csapat érdekei mellett mindenkinek sikerült megtalálnia az egyéni motivációját is, így minden labdarúgó a csapat hasznos tagja lehetett. Le a kalappal minden játékos előtt, mert mindenki mindig kész volt tenni a csapatért, csakúgy, mint az egész stáb, a vezetők és a szurkolók!

Mit vársz a következő idénytől, milyen célokkal vágunk neki a következő szezonnak?

- Kell lennie annyi rutinnak egy év után, hogy bizonyos játékhelyzetekben fejlődést mutassunk – gondolok itt a pontrúgásokra és a kapu előtti szituációkra. Nagyon sok tapasztalatot szereztünk ebben az évben, amit szeretném, ha ki tudnánk használni az új évadban is.

2023.06.01. 15:08

Vissza