
Nektek írok most, Vasasos srácok!
Egyrészt jó az ember lelkének, ha tehetséges, ráadásul Vasas-címeres mezt viselő fiatalemberekről írhat, másrészt muszáj valamibe, illetve valakikbe kapaszkodni. Belétek, srácok! A ti lelkesedésetekbe, az évek óta beletett melótokba, az elszántságotokba, s talán a klub-szeretetetekbe. Mert hiszem, vagy legalábbis hinni akarom, hogy a világ legszebb címere, ott a piros és a kék dresszeteken igenis jelent nektek valamit. Hozzátok írok, mert fontos nap előtt álltok. Olyan szerda előtt, amelyre talán öt, vagy tíz év múlva is emlékezni fogtok. Mert kupadöntőt játszani felejthetetlen élmény, bármi is lesz a végeredmény. Oda kell nektek eljutni srácok, a várva várt fináléba, és ehhez már csak egyetlen egy akadály tornyosul előttetek: legyőzni a Debrecent, a Ferencvárost és a Pécset.
Ilyen egyszerűnek tűnik, igaz?
Hozzátok, a kupaelődöntőkre készülő srácokhoz írok most. A jövőnkhöz, amelyben a végletekig elkeseredett, a sikert már csak réges-régi felvételeken és megsárgult újságlapokon látott Vasas-drukker remél. Mert a jelenről most, egy ilyen húsvét hétfői bajnoki találkozó után nem lehetne indulatok, és négyszázas vérnyomás nélkül írni, s elemzés gyanánt papírra vetni, hogy futball nélkül nem lehet futballmeccset nyerni. Hagyjuk is a hétfőt, amit elfelejteni ugyan nem lehet, de muszáj továbblépni rajta, ahogy a többi, lassan már megszokottá váló kudarcon is. Legyen ez a szerda a jövő záloga!
Legyen ez a szerda a ti nagy napotok, Vasasos srácok!
S bárcsak ott lehetne déli 12 órakor sok-sok piros-kék hívő a Fáy utcai sporttelepen, amikor is az U19-es csapatunk a DVSC-vel meccsel. Majd 14 órakor az U16-os garnitúra a PMFC ellen lép pályára. S közben 14.30-kor az U17-esek az FTC vendégeként masíroznak be a kupafináléba.
De jó is ezt leírni! Simogatja a Vasasos lelket.
S a nyomasztó hétfői – no meg mezőkövesdi, tatabányai... – élmények után becsukott szemmel már látja is az angyalföldi fanatikus maga előtt, hogy előbb-utóbb Kubalás legények futnak ki a ministadionunk gyepére, a lelátón megannyi piros-kék sál, boldog, bizakodó, jókedvű drukker és épp készülünk egy Fradi elleni rangadóra – természetesen az NB I-ben. S olyan fiúkkal a csapatban, mint Girsik Attila, Barkóczi Barnabás, Mamusits Patrik, Molnár Csaba, Puskás Zsombor, Hős Zsombor, Ottucsák György, és még sorolhatnám. És ti, Vasasos srácok büszkén nézhetitek, ahogy az NB III-as csapatban szereplő társaitok 16, 17, 18 évesen a bajnoki címért hajtanak. Nagy taps László Andrisnak. Elismerés Sonka bá’-nak, különösen így húsvét után.
Az NB III-as csapat sebessége, mentalitása, futballja, bravúros szereplése lehet, legyen a minta előttetek, srácok. Hogy kétméteres, tagbaszakadt felnőttek között is lehet cselezni, gólveszélyes akciókat vezetni, és győzni. Így vágjatok neki a szerdának, és mutassátok meg ország-világnak, hogy a Vasas Kubala Akadémia immár az ország legjobb utánpótlás műhelye. Mert néhány éve még „hasra estünk” az MTK-nál, vagy a Honvédnál folyó munka előtt, és valóban jöttek és jöttek a kékektől és a kispestiektől a tehetségek, de ez az angyalföldi tehetséggyár már semmivel nem rosszabb náluk, még a kivételezett helyzetben lévő felcsútiaknál sem. Mindezt úgy, hogy a mi akadémiánk be van szorítva egy szűk területre, úgy kellett sakkozni, vonalazni, kimérni, hogy legyen egy új pálya – hogy legyen összesen három pálya! Miközben a riválisok nyolc-tíz játéktérrel rendelkeznek!
Azok a szülők, barátok és drukkerek, akik olykor-olykor kilátogatnak valamelyik korosztályos bajnoki meccsre a Fáy utcai sporttelepre, gyakran tapsolják mindazt, amit látnak. És nemcsak a győzelmeket, hanem a harci szellemet, és az igenis felfedezhető tudatosságot is.
S persze mindenekelőtt a tehetséget!
Kupaelődöntőt játszani nagy élmény. Nekünk annak idején nem adatott meg efféle élmény, a Vasas ifi a hetvenes években a Fradi a Dózsa, meg a Honvéd mellett olyan csapatokkal játszott bajnoki mérkőzéseket, mint például az Április 4 Gépgyár és a III. Kerület. Még nem utaztunk vidékre, még nem volt országos bajnokság. Olykor kupákat rendeztek a klubok, a Vasassal nyertünk a III. Kerület 90. évfordulóján rendezett tornán és elsők lettünk a klubunk által meghirdetett húsvéti tornán is. Épp aktuális erre emlékezni. 7–1-re vertük a svájci Baselt, 5–0-ra az MTK-t, 4–2-re a Slavia Prahát, és életem első, valamint utolsó gólkirályi címét nyerhettem akkor, ám Doktor István, a Vasas technikai vezetője nekem, mint saját klubja játékosának, kupa helyett egy hímzett varródobozt adott át!
Állítólag elfogytak a kupák.
Vasasos srácok, hiszitek vagy sem, ez a varródoboz életem egyik legbecsesebb tárgya és ajándéka.
Ti ennél már sokkal, de sokkal előrébb tartotok, megannyi korosztályos válogatott van köztetek, külföldi túrákon szerepeltek, remek talajú pályákon játszhattok, komoly riválisokkal meccselhettek. Egyébként a felnőtt csapatot azért csak szóba hozom, ha már kupaelődöntőről írok: igaz nem a jelenlegit, hanem a hetvenes évek nagy Vasasát. Amelyre ti nagyon, de nagyon büszkék lettetek volna. 1973. május 1-jén a Honvéd elleni 4–3-as győzelemmel aratta a Vasas története második kupagyőzelmét. Az elődöntőben az akkor másodosztályú Szolnok várt a mieinkre, egy esős, havas, tavaszeleji napon, 18 ezer néző előtt a szolnoki városi Stadionban.
Különleges kupaelődöntő volt az! Szolnok városa egy emberként óhajtotta, hogy a kiscsapat a Népstadionban lépjen majd pályára a fináléban, és a Szolnok végigtámadta a meccset, a bombaerős Vasas szinte végig védekezésre kényszerült. A mezőny legjobbja Tamás Gyula sérülése után a 10. percben pályára lépő Mészáros Ferenc, a legendás Bubu volt, kapusunk mindent védett. Aztán Várady Béluska jobboldali szöglete után Komjáti Bandi fejelt a helyi MTE hálójába. Nyertünk 1–0-ra, majd jött a győztes döntő!
Ezt kívánom nektek, Vasasos srácok!
De még ennél is jobban kívánom nektek, hogy néhány éven belül nektek, értetek szurkolhassunk a felnőttek között! Mert mást nem tehetünk, minthogy belétek, a ti jövőtökbe kapaszkodunk.
Sok sikert srácok, mindörökké, Angyalföld!
Az Országos Kupa-elődöntőhöz kapcsolódó cikkeink:
2025.04.23. 09:37
Vasas Kubala Akadémia (Vasas Akadémia Kft.)
H-1139 Budapest, Fáy utca 58.
Telefon: +3620/378-48-80
E-mail: info@vkla.hu